A modern kommunikációs eszközök és formák megjelenése valamint az átalakulóban lévő jogi írásbeliség (2. rész)

III. A digitális jog korszaka modern eszközök a jog szolgálatában

A jogi adatbázisok

A XX. század végén a jogalkalmazói munkában egyre nagyobb szerep jut az ún. jogi adatbázisoknak, melyek megfelelő szintű kezelői ismeretek meglétét feltételezve jelentősen hozzájárulhatnak a gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb munkavégzéshez. Szinte már közhelyszerű az a megállapítás, hogy az alapjában véve konzervatív természetű jogi rendszer a modern technika vívmányaihoz nem, vagy csak kevéssé tud alkalmazkodni. Sajnos ebben sok igazság van. Mégsem hagyhatók azonban figyelmen kívül a változások, hiszen könnyen megjósolható, hogy a jövő jogalkalmazójának eszköztárában a személyi számítógép egyre nagyobb hangsúllyal lesz majd jelen, s talán egyszer minden mást ki is szorít majd.

A jogi adatbázisok kétfajta információt tartalmaznak: ún. elsődleges és másodlagos jogi információt. Elsődleges jogi információ a pozitív jog: az adott pillanatban hatályos jogszabályok hivatkozási adatai és teljes szövege, de a bírósági iránymutatások és a magyar jogban különleges jelentőséggel bíró alkotmánybírósági határozatok is ebbe a kategóriába sorolhatók. Másodlagos jogi információ minden jogi segédanyag, bár ezt értelemszerűen a teljesség igényével nem lehet összegyűjteni. Példálózva kiemelek néhányat ebből a kategóriából:

- Hatályon kívül helyezett jogszabályok

- Még a belső jog részévé nem vált (nem ratifikált) nemzetközi szerződések

- Jogszabályok indoklása

- A jogirodalom bibliográfiai adatai és minél nagyobb teljességgel a szövege

- Irat- és határozatminták

- A jogalkalmazókat és a kutatókat segítő háttér-információk

A jogi adatbázisok előnyei...

A számítógépes jogi adatbázisok előnye, hogy mivel a joganyag nemcsak nagy nmennyiségű, de gyorsan változik is könnyen kezelhető, és módosítható információkat tartalmaznak. Lehetővé teszik továbbá a jogrendszeren belüli bonyolult kereszthivatkozások megvalósítását. Végül előnyükre írható az is, hogy a segítségükkel oldható meg a leghatékonyabban a felhasználók, a jogászok és egyéb jogkeresők ellátása szükséges információkkal, tehát ezek terjeszthetők a leghatékonyabban.

Követelmények a jogi adatbázisokkal szemben...

Az első, amit követelményként megjelölhetünk, az ún. célra orientált szerkezet. A rendszerezési ismérveket, vagyis az adatbázis szakmai alapját az elérni kívánt célok szerint kell megválasztani. Ez a jó adatbázis létrehozásának legfontosabb elvi kritériuma. A gyakorlatban azt jelenti, hogy már az adatgyűjtés megkezdése előtt tisztázni kell az adatbázissal kapcsolatos szakmai célokat, elvárásokat, s az egész feldolgozási folyamatot ennek kell alárendelni.Az egyik legfontosabb dolog, amit az adatbázisokból a törzsadatokon kívül a jogi adatbázisokból nyerhetünk, az az adatok összevetése, extrapolálása által létrehozott ún. származtatott információk.

A jogi adatbázisok következő előnye a teljesség. Eszerint a jogi adatbázisnak tartalmazni kell a teljes joganyagot (vagyis az elsődleges jogi információk hiánytalanul legyenek benne) viszont nem kell teljes mértékben tartalmaznia a másodlagos jogi információkat. Itt megengedhető például a rangsorolás is.

Előnyként említhető meg továbbá a pontosság. Ez a követelmény egyébként igen kézenfekvő. Minden adatbázisnak helyesen kell tükröznie a valóságot, így a jogi adatbázis is tartalmazza pontosan a hivatkozási adatokat, és szöveghűen magukat a dokumentumokat. (Magyar viszonyok között sajnos időnként nem könnyű annak megállapítása, hogy melyik jogszabály van hatályban. Ez kissé megnehezíti a jogi adatbázisok ezen előnyének kihasználását.)

Az adatbázisok a gyakorlatban akkor érnek valamit, ha az aktuális ismeretek írják le. Emitt egyik fontos alapfeladat velük kapcsolatban, hogy a felvett anyagot rendszeresen aktualizálják és frissítsék. Az adatbázis szerkezete és kezelésének módszere legyen olyan, amit könnyű a változó ismeretanyaghoz igazítani, illetve a szükséges változtatásokat átvezetni. A módosításokat, átvezetéseket pedig valóban el is kell végezni, mégpedig egy megfelelően felkészített apparátusnak. (Az adatok kb. egy hónapos késedelemmel való aktualizálása a tapasztalatok szerint még elfogadható a gyakorlat számára.)

Utolsó előnyként említhetjük meg a könnyű kezelhetőséget, mivel tekintettel kell lenni arra, hogy a jogi adatbázis elsősorban jogászok számára készül, akiknek a zöme a számítástechnikában laikusnak tekinthető. Az is természetes, hogy a jogászok más irányú szakmai elfoglaltságuk miatt ténylegesen kevesebb időt tudnak a kezelési ismeretek elsajátítására szentelni.

A jogi adatbázisok fajtái

Tartalom szerint a jogi adatbázisok lehetnek kivonatosak fulltext (teljes szövegű) adatbázisok. Az egyetlen lényeges tartalmi különbség a szöveg megléte illetve hiánya. Egy kivonatos adatbázis ugyanis lényegesen kisebb terjedelmű, mint az ugyanazon dokumentumra vonatkozó full-text változat. Ez az elhatárolás azonban lényegesen kisebb jelentőségű, mint a következő, és a technikafejlődés a full-text adatbázisok felé mutat. A lényeg tehát az, hogy egy adatbázisban minél teljesebb terjedelemben szerepeljen a kérdéses jogi információ.

Terjesztés szerint megkülönböztetünk és on-line jogi adatbázisokat. Osztott adatbázis-szolgáltatás esetén a felhasználó - előfizető tipikusan postai küldeményként kapja meg a terjesztőtől azokat az adathordozókat, amelyekről maga telepíti a kezelőprogramot és a teljes adatbázis aktuális változatát a saját számítógépére. Adathordozóként szolgált a kivonatos adatbázisok terjesztésére régebben a floppy-lemez, ma más túlnyomó többségben CD lemez az adathordozó és full-text adatbázisokat terjesztenek rajtuk. On-line terjesztés esetén az adatok számítógép-hálózaton keresztül jutnak el a felhasználókhoz. Ennek szélesebb körű elterjedéséhez azonban hálózati kapcsolat szükséges az előfizetők sokaságával ami igen kiterjedt és magas színvonalú kommunikációs infrastruktúrát tételez fel. Ilyen szolgáltatási rendszer esetén gyakorlatilag folyamatos a naprakészség, nem kell olyan késedelemmel számolni, ami az osztott rendszereknek természetes velejárója. (Figyelembe véve azt, hogy az Internet egyre gyorsabban terjed el a világon, valamint azt, hogy az Interneten keresztül gyakorlatilag nincsenek terjedelmi korlátok a jogi adatbázisokkal kapcsolatban, könnyen megjósolható, hogy talán nem is a távoli jövőben ez lesz az elterjedt, és kizárólagos módja a jogi adatbázisokhoz való hozzáférésnek.)

A jogi írásbeliség átalakulása?!

Ha tehát a fent jellemzett jogi adatbázisokat mint ahogy már látszik is a tendencia a jogalkalmazás szervesen adaptálni fogja, ha az informatika világa begyűrűzik a jog világába, akkor ez nagy valószínűséggel a teljes jogi írásbeliség átalakulását, sőt esetleg a szerződések, egyéb jogi iratok teljes dematerializációját vonhatja majd maga után. (Ahogy ez az értékpapírok esetében gyakorlatilag már létező folyamat.) Komoly aggályaink lehetnek viszont amiatt, hogy vajon nem lesz-e a túl gyors fejlődés ahhoz, hogy megfelelően rakják majd le az új jogi rendszer alapjait (vírusvédelem, feltörésvédelem stb). A komoly veszély ugyanis az, hogy mivel a jogászok többsége jelenleg még laikus a számítástechnikában a nem megfelelően kidolgozott védelmet feltörhetik számítástechnikailag jól képzett szakemberek, akiknek a kezébe ezáltal (főleg, ha még a joghoz is konyítanak egy kicsit) túl nagy hatalom kerülhet. Véleményem szerint ebből a szempontból helyes a jelenlegi tendencia: az informatika vívmányai előtt az ésszerűség határain belül mindaddig be kell csukni a kapukat, ameddig a jogásztársadalom kellően fel nem készült a változásokra. Sok idő azonban már nincsen...

 

© 1998 Hunter