DVD


CD - A kezdetek kezdete

Az optikai adattárolás területén a kutatások már a '60-as években megkezdõdtek, de ekkor még fõként katonai célokra szánták az új technológiát, mivel a polgári ipar akkori színvonala jóval elmaradt a követelményektõl. A mai piacot meghatározó kompaktlemez (CD) fejlesztését a Philips cég a '70-es évek közepén kezdte. Az elsõ mûködõképes CD-lejátszó 1980-ban jelent meg, melynek kifejlesztésében a piac másik óriása, a Sony is segédkezett. A két cég 1982-ben szabványosította az új hanglemezt, a Compact Disc Digital Audio-t (CD-DA). A specifikáció leírását az ún. Red Book-ban (Vörös Könyv) rögzítették, mely késõbb más-más színekben megjelenõ CD formátum leírások alapját jelentette:

Év CD formátum Specifikáció Szabványosító cégek
1982 CD-DA Red Book Philps, Sony
1984 CD-ROM Yellow Book Philps, Sony
1987 CD-I Green Book Philips, Sony
1988 CD-ROM/XA Yellow Book Philps, Sony, Microsoft
1990 CD-R Orange Book Philips, Sony, Taiyo Yuden
1990 CD-MO Orange Book
Part I
Philips, Sony
1990 CD-WO Orange Book
Part II
Philips, Sony
1991 Photo CD Yellow Book Philips, Sony, Kodak
1993 CD-V White Book Philips, Sony, JVC, Matsushita
1995 CD+ / Music CD Blue Book Philps, Sony, Microsoft
1995 CD-E / CD-RW Orange Book
Part III
Philips, Sony, Ricoh, IBM

HDCD, SDCD - Útkeresés

A Philips és a Sony a '90-es években kutatásokat végzett egy új, megnövelt kapacitású CD formátum (HDCD - High Density CD, New Red Book szabvány) kidolgozása irányában, melynek elsõ eredményeit 1994. decemberében publikálták. A következõ hónapban feltûnt egy több neves céget tömörítõ konzorcium, mely a HDCD-tõl teljesen eltérõ formátummal, az SDCD-vel (Super Density CD) rukkolt elõ.

A Philips-Sony-3M HDCD-je kétrétegû, rétegenként 3,7 GB-nyi kapacitást kínált, a CD átmérõjével és vastagságával megegyezõ méretû korongon.

A Toshiba-Matsushita-Pioneer-Hitachi-Time Warner konzorcium SDCD-je egyrétegû, a CD átmérõjével megegyezõ, ám mindössze fele olyan vastag lemezt mutatott be, melynek maximális kapacitása 10 GB volt. A CD-vel való fizikai kompatibilitás megõrzéséhez az SDCD-t szendvicsszerûen alakították ki, vagyis két 0,6 mm vastag 5 GB-os lemezt háttal egymásnak fordítva összeragasztottak, és így kapták meg a 120 mm x 1,2 mm-es CD méretet: a 10 GB-os kétoldalas SDCD-t.

1995. márciusában a Sony-Philips bemutatta az elsõ mûködõ HDCD rendszert, majd az áprilisban tartott HDCD-világkonferencián elnyerték több számítástechnikai óriáscég, így a Microsoft, a Compaq, az IBM és az Apple támogatását is.

DVD - Az új szabvány

Hosszú tárgyalások eredményeképpen végül is megszületett a megállapodás a két óriáscég-tömörülés között, s ezáltal a szabványosítás elõl is elhárultak az akadályok. Az új formátum neve DVD lett, mely elõször Digital Video Disc (digitális videolemez), késõbb a felhasználás sokféleségét jobban kifejezõ Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez) rövidítését adja.

Az új formátum a HDCD és az SDCD jól sikerült ötvözetének tekinthetõ: a 80 és a 120 mm-es DVD korongok a HDCD-hez hasonlóan 1 vagy 2 rétegûek lehetnek, valamint készülhetnek 1 vagy 2 oldalról olvasható változatban - akárcsak az SDCD. Így az alap DVD specifikáció összesen 8 fizikai struktúrát rögzít, ehhez jön még hozzá a két speciális típus: a DVD-R és DVD-RAM formátum:

Típus Átmérõ Adattároló
rétegek száma
1 oldalas lemez
kapacitása
2 oldalas lemez
kapacitása
DVD-ROM 80 mm 1 1,4 GB 2,9 GB
DVD-ROM 80 mm 2 2,7 GB 5,3 GB
DVD-ROM 120 mm 1 4,7 GB 9,4 GB
DVD-ROM 120 mm 2 8,5 GB 17 GB
DVD-R 80 mm 1 1,23 GB 2,46 GB
DVD-R 120 mm 1 3,95 GB 7,9 GB
DVD-RAM 120 mm 1 2,58 GB 5,16 GB

DVD-Video - Csúcsminõség

A DVD elsõ és ezidáig legjobban támogatott változata a DVD-Video, mely a CD-I-t és a Laser Disc-et is messze túlszárnyaló képességekkel bír:

  • 135 percnyi csúcsminõségû digitális videojel (egyrétegû, egyoldalas lemezen), MPEG-2 tömörítéssel
  • maximálisan 8 órányi video (kétrétegû, kétoldalas lemezen)
  • szélesvásznú (16:9) és hagyományos (4:3) TV támogatás
  • 8 audiosáv (több szinkron támogatás), max. 8 audiocsatornával, 7 féle hangrendszerrel:
  • 32 szöveges sáv (feliratozás)
  • automatikus szétágaztatás (többféle cselekmény ill. végkifejlet)
  • lejátszás közben szabadon váltogatható, maximum 9 féle kameraállás
  • egyszerûbb interaktív képességek (pl. menük)
  • elõre és visszafelé keresés, fejezet- ill. fõcím szerint is
  • a videokazettával összevetve jóval hosszabb élettartam, könnyebb kezelhetõség, kisebb méret, alacsonyabb elõállítási költség

    DVD-ROM - Biztos siker

    A számítástechnikai felhasználásra tervezett DVD-ROM-okhoz már 1997-ben elkészültek az elsõ DVD-ROM meghajtók, melyek a 10-12-szeres CD-ROM-okkal összevethetõ sebességet produkáltak. Hamarosan azonban a CD-ROM-ok fejlõdésével párhuzamosan megérkeztek a többszörös sebességû DVD-ROM-ok is:

  • 1x, 2x, 5x DVD-ROM: sávraállási (seek) idõ: 100-200 ms
  • 1x, 2x, 5x DVD-ROM: elérési (access) idõ: 150-200 ms
  • 1x DVD-ROM: átviteli sebesség (lineáris olvasás): 1,3 MB/s, átviteli sebesség (burst mód): 12 MB/s
  • 2x DVD-ROM: átviteli sebesség (lineáris olvasás): 2,6 MB/s, átviteli sebesség (burst mód): 22 MB/s
  • 5x DVD-ROM: átviteli sebesség (lineáris olvasás): max. 4,6 MB/s
  • CD-ROM-okat a DVD lemezeknél mintegy 15%-kal gyorsabban olvassák
  • csatolófelület: EIDE (ATAPI) vagy SCSI-2
  • a legtöbbjük le tudja játszani a CD-DA lemezeket, de a DVD-Video-t és a DVD-Audio-t nem
  • csak a 2x és 5x meghajtók képesek a CD-R lemezeket lejátszani

    DVD-R, DVD-RAM, DVD-RW, +RW - A bõség zavara

    A DVD-R technológiája nagyon hasonló a CD-R-éhez, és a DVD-R lemezeket csaknem az összes DVD-ROM meghajtó tudja olvasni. A DVD-R kapacitása jelenleg 3,95 GB oldalanként, ezt azonban a jövõ év közepén megjelenõ új Book "E" 4,7 GB-ra fogja kiterjeszteni.

    A DVD-RAM azonban sajnos nem kompatibilis egyik jelenleg forgalomban lévõ DVD-ROM meghajtóval sem, mert egy speciális, ún. fázisváltásos technológiával érik el az újraírhatóságot, melynek megvalósításához a DVD-ROM formátumot némileg át kellett alakítani. A fázisváltásos technológia lényege, hogy az adattároló réteg a nagyteljesítményû író/törlõ lézer hatására képes megváltoztatni a fényvisszaverõ képességét, míg a jóval kisebb teljesítményû olvasó lézer nem változtatja meg a réteg jellemzõit. Az egyoldalas DVD-RAM-ok tokkal ill. tok nélkül is kaphatóak lesznek, míg a kétoldalas DVD-RAM-ot lezárt tokban (125 x 136 x 8 mm) hozzák forgalomba. Több cég is végez kutatásokat a DVD-RAM kapacitásának növelése irányában, ennek elsõ eredményét a Hitachi mutatta be: az új lemez oldalanként 4,7 GB-os kapacitással rendelkezik, és a DVD szabványban meghatározott fizikai paraméterek (pithossz, pitosztás) lefaragásával érték el a nagyobb adatsûrûséget.

    Jelenleg a Pioneer által kifejlesztett DVD-RW tûnik a legkönnyebben adaptálható többször írható formátumnak, mely a DVD-R specifikációban foglalt fizikai paramétereknek megfelelve oldalanként 4,7 GB-nyi adatot képes tárolni. Így a legtöbb DVD-ROM változtatás nélkül képes lejátszani a DVD-RW lemezeket is.

    A másik újraírható formátumot a Philips-Sony a HP és más nagyvállalatok támogatásával dolgozta ki, a DVD és CD-RW specifikációra alapozva. A +RW lemezek kapacitása "mindössze" 2,8 GB oldalanként, azonban a jövõben megjelenõ +RW meghajtók képesek lesznek a CD-R és CD-RW lemezeket is írni, s ezzel a PC piacon nagy sikerre számíthatnak (megj.: a +RW formátum nem élvezi a DVD konzorcium támogatását, ezért nem kerülhetett elé a DVD- prefix).

    Summa summarum

    A DVD formátumok szabványosítása a DVD-Audio és a DVD-RW kivételével már befejezõdött, a végleges 5 könyvbõl álló specifikáció 1999 közepére készül el.

    DVD formátum Specifikáció Leírás
    DVD-Video Book "A" 2x135 perc csúcsminõségû MPEG-2 video + surround audio
    DVD-ROM Book "B" Max. 17 GB adat
    DVD-Audio Book "C" 96 kHz, 24 bit, 6 audiocsatorna (5.1 Dolby AC-3 surround)
    vagy 192 kHz, 24 bit, 2 audiocsatorna (sztereo)
    DVD-RAM Book "D" Max. 5,16 GB adat
    DVD-R Book "E" Max. 7,9 GB adat
    DVD-RW Book "F" (?) Max. 9,4 GB adat (?)


    A DVD minden kétséget kizárva aratni fog, s nemcsak a CD-ROM-okat és a VHS videókat fogja leváltani, hiszen az 1998. végére ígért végleges DVD-Audio formátumnak is minden esélye megvan az abszolút sikerre. A DVD-k világméretû elterjedése azonban ebben az évezredben már nem fog bekövetkezni, hiszen nincs rájuk olyan égetõ szükség, mint annak idején a CD esetében volt...

    A fejlesztések a DVD lassú befutása ellenére sem álltak meg, így a Toshiba már fejleszti a jövõ évszázad követelményeinek eleget tevõ Toshiba Terabit Molecular Memory technológiát, melynek felhasználásával akár 125 GB-nyi adatot is képesek lesznek egyetlen CD méretû korongra felírni! A Toshiba 2010-re jósolja az új lemez forgalomba kerülését...


    © Fiery of Unlimited Possibilities
    1998

    A Dune-News köszönetet mond Fiery-nek a cikk rendelkezésünkre bocsájtásáért.