A busz, s miegymás...
Még egy-két hónappal
ezelőtt Magiciannak a fejében született meg ez az ötlet, hogy kellene a buszról
írni. Pontosabban nem is a buszról, a lakóheyünkről, s a környezetünkről.
Mint már említettem, én szekszárdi vagyok, de ez a buszos problema (ahogy hallom),
nemcsak itt gond.
Namost le kell, hogy szögezzem az elején, hogy a busz, az egy nagyon jó
dolog. Mert mit is lehetne csinálni, ha valakinek nincs autója, s valamerre
messzebb szeretne eljutni? Szóval minden gratulációm annak, ezt kitalálta. Dehát ugye
vannak emberek, akik miért is úgy használnák a buszt, ahogy kellene.
Erről is lehetne hosszan beszélni, de én most nem ezt szertném kiragadni.
Amiért nekiálltam, hogy megírjam ezt a cikket, az egyes idős(hölgyek
közlekedése... Erről szeretnék Nektek egyet, s mást
megemlíteni:
Naszóval egyik nap, amikor reggel felszálltam a buszra és helyetfoglaltam. Ahogy
ment a busz, több helyen is megállt. Namost rögtön az első megállónál
látom, hogy egy idős hölgy bottal a kezében lépeget föl a lépcsőn, s
fölszáll a buszra. ( Nekem úgy tűnt, högy nehézkesen jár, de nagy meglepetés
ért...) Tehát fölszállt a buszra, s meglátott egy ülőhelyet. Ekkor egy laza
mozdulattal földobta a botját a levegőbe (mint ahogy a bűvészek szokták, de erről
Magician többet tudna beszélni... :), ellkapta, s, mint egy huszonéves
olyan sebeséggel haladt az ülőhely felé. Namost először azt hittem, hogy még
reggel van, s biztos emiatt érzem úgy, de miután az osztálytársam
megkérdezte, hogy "láttad ezt?", akkor már tudtam, hogy ez nem állom.
Szerintem az ilyen hölgyeknek kellene jelentkezni valamilyen
showműsorba, vagy kellene versenyezniük, mert ez biztos, hogy hasznot hozzna neki...
Ez volt az egyik ilyen eset, de még van a tarsolyomban, s azt is megszeretném
Veletek osztani. A másik ilyen esett volt: az alaphelyzet az, hogy én
fenn vagyok a buszon, s kapaszkodok, mert sajnos állnom kellett... Ekkor
jött föl egy nénike, s, mint akinek fontos erőgyakorlata lenne, úgy
lökte föl az embereket, s közben mormolta, hogy: "a mai
fiatalság...". Hát kérdezem én, hogy az ő idejében milyen volt a fiatalság?
Mikor meglátott egy idős hölgyet, akkor már távolodott, ugyan már,
nehogy az útjába kerüljön, s nehogy föllökje? Vagy az ő idejében
még busz sem volt...
Na, félretéve a rosszmájú megjegyzéseket, végszóként egy
"tanácsot" szeretnék adni az ilyen embereknek: Ha már úgyis
egésznap ráérnek, akkor már ne reggel - a legforgalmasabb órákban -
jöjjenek rá, hogy meg kell látogatni az unokát, vagy ki kell menni a temetőbe... És
akkor biztos, hogy lesz ülőhelyük a buszon, s nem kell majd mérgelődniük a "mai
fiatalságon"... (És legalább a mai fiatalságnak is egy kis
"nyugta" lesz....)
Ghost